Kedves, drága, arany (stb.) olvasóink!

Jobb később, mint soha alapon ímhol beszámolnék néktek a novemberi Biohazard koncertről. Sorry a csúszásért, de Bokiti tanúsíthatja, hogy ilyentájt mifelénk nem épp fenékig tejfel az élet. Most viszont itt az alkalom, mindenki behuppanhat a Delorean-be és visszautazhat egészen 2008. nov. 20-ig! Ha a járgányt feltöltöttétek beiglivel, szaloncukorral és mindenféle karácsonyi maradékkal, akkor kapcsoljátok be az öveket, és már indulunk is! Tovább»

A Symphonity lemez kapcsán nemrég már megemlítettem a Sunrise nevét, mint egy figyelemre mindenképpen érdemes csapatot az európai power/speed vonalról. Az egyelőre egylemezes ukrán osztag, - bár muzsikája nem forgatja fel alapjaiban a stílust - mégis interjút érdemel, így most megkapják a lehetőséget a bemutatkozásra. Kérdéseimre a frontember Konstantin Naumenko és Vitaliy Petrichenko gitáros válaszoltak. Tovább»

Manu Chao azon kevés nemzetközileg elismert zenész közé tartozik, aki annak dacára vált híressé, hogy nem angol anyanyelvűként próbált érvényesülni és angolul is viszonylag keveset énekel. Már korábbi együttesével, a Mano Negrával is komoly sikereket ért el, de az igazi áttörést a szólókarrier hozta meg számára. Tovább»

A manapság tomboló modern hedonizmusra példát legegyszerűbben a filmiparban találhatunk. A pszichés izgalmak végletekig fajuló fokozására kézenfekvő megoldásnak tűnik egy hollywoodi horror alkotás megszemlélése. Manapság a szakma azonban nem nagyon tud megújulni. Miután a producerek átrágták magukat a távol keleti „klasszikus” szellem sztorikon kiesett a kezükből a stafétabot, megint kezdenek divatba jönni az amerikai rendőrbalhés akciófilmek. Mindeközben Spanyolországban rájöttek valamire…
Tovább»