2004.11.13. | 16:52
Egyrészről pedig mindenképpen figyelemreméltó ez a lemez. Tömény energia, s agyszaggató, fájdalmasan erőteljes képleteivel gyönyörűen illeszkedik stílusának családjába. A hangzás is remek, egyedül talán a dobok kaphattak volna még némi kakaót az Athens Mastering stúdiójában. Másrészről azonban keserű a felismerés, hogy ez a lemez (is) csak egy az In Flames, Dark Tranquallity. klónok sorában. A dallamosabb számok - Silverspoon, Devil’s Deal, stb. - kínosan emlékeztetnek a finn ötös munkásságára, a darabolós, reszelős részeket pedig honfitársaiktól nyúlhatták. Ezzel együtt nem rossz a lemez, hiszen a már említett nótákon kívül kurva nagyot csap a hatoska, szójátéknak sem éppen rossz My Dying Pride, a Pathetic vagy a címadó tétel. A baj inkább az, hogy mindezt sokszor, különböző nevek alatt, különböző előadótól hallhattuk már. Ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy több érv szól a Darkened Silhouette mellet, mint amennyi ellene. Mégiscsak egy brutál death/metalcore album ez, melynek készítői közül a legfiatalabb 22, a legidősebb pedig 23 esztendős… Benőhet tehát még a fejük lágya, és az sem kizárt, hogy legközelebb valami újdonsággal fognak jelentkezni. Kapcsolódó cikkekTag felhő
Hírek
Programajánlók
zene
Lemezajánlók
music
koncert
metál
lemez
rock
2009
album
magyar
news
fesztivál
új
new
CD
Koncertbeszámolók
budapest
death metal
dürer kert
youtube
2008.
zenekar
myspace
metalcore
Interjúk
A38
black metal
új album
zenemagazin
Pecsa
hinek richard
videó
Kettőnégy
death
turné
Subscribe
Avalon
klip
Videók
interjú
|





