2004.11.13. | 16:52
Egyrészről pedig mindenképpen figyelemreméltó ez a lemez. Tömény energia, s agyszaggató, fájdalmasan erőteljes képleteivel gyönyörűen illeszkedik stílusának családjába. A hangzás is remek, egyedül talán a dobok kaphattak volna még némi kakaót az Athens Mastering stúdiójában. Másrészről azonban keserű a felismerés, hogy ez a lemez (is) csak egy az In Flames, Dark Tranquallity. klónok sorában. A dallamosabb számok - Silverspoon, Devil’s Deal, stb. - kínosan emlékeztetnek a finn ötös munkásságára, a darabolós, reszelős részeket pedig honfitársaiktól nyúlhatták. Ezzel együtt nem rossz a lemez, hiszen a már említett nótákon kívül kurva nagyot csap a hatoska, szójátéknak sem éppen rossz My Dying Pride, a Pathetic vagy a címadó tétel. A baj inkább az, hogy mindezt sokszor, különböző nevek alatt, különböző előadótól hallhattuk már. Ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy több érv szól a Darkened Silhouette mellet, mint amennyi ellene. Mégiscsak egy brutál death/metalcore album ez, melynek készítői közül a legfiatalabb 22, a legidősebb pedig 23 esztendős… Benőhet tehát még a fejük lágya, és az sem kizárt, hogy legközelebb valami újdonsággal fognak jelentkezni. Kapcsolódó cikkekTag felhő
videó
death metal
budapest
Blind Myself
zenekar
lemez
magyar
Avalon
Videók
metál
Koncertbeszámolók
új
Interjúk
zenemagazin
album
Kettőnégy
Pecsa
Lemezajánlók
Magyarország
gitár
rock
music
2008.
black metal
news
youtube
zene
myspace
Hírek
death
hinek richard
metalcore
új album
Programajánlók
Subscribe
fesztivál
dürer kert
koncert
A38
CD
new
2009
|





















