A Pantera felbomlása és Phil Anselmo meg nem erÅ‘sÃtett halálhÃre után végre eljött a Dimebag Darrell és Vinnie Paul által alapÃtott Damageplan számára a debütáló lemez megjelentetésének legjobb idÅ‘pontja. A srácok beszervezték a korábban Halfordnál éneklÅ‘ Patrick Lachmant, aki ugyan jó-jó, de kevés. Lendületes metál számok, alapvetÅ‘en sajnos a Pantera zeneiségét próbálják továbbvinni, ám sokkal jobban fájlalom –mint Pantera rajongó- látni és hallani azt, hogy a világ egyik legbefolyásosabb zenekarának egykori gitárosára és dobosára mekkora hatást gyakorolt a modern metál, és mennyire el tudtak távolodni az egykori gyökerektÅ‘l. Tovább»
A progresszÃv rock kedvelÅ‘inek a zenekar neve beszédes kell hogy legyen. A történet igazából 1995-re nyúlik vissza, mikor a debütáló lemez megjelent, “Songs From The Lions Cage” cÃmmel. Egyetlen egy koncertalbumot adtak ki, a Welcome To The Stage-et, ‘97-ben. De térjünk vissza a banda ötödik stúdióalbumára! A zenéjük számomra ugyanazt jelenti, már évek óta, úgyhogy egyre komolyabb elvárásokkal szemlélem a sorra megjelenÅ‘ lemezeket. Tovább»
A zenekar története 2002-ben kezdÅ‘dik, ám az alapÃtó tagok, Bajusz Péter és Mezey Balázs csak egy évvel késÅ‘bb egészültek ki a teljes mai felállással. A 2003-ban megszületett Dystopia zenekar -Laczi Gábor énekes, Bajusz Péter basszusgitáros, Vári Gábor szólógitáros, Mezey Balázs gitáros és Hajnal Gábor dobos- a kötelezÅ‘ köröket természetesen lefutották, Ãgy a kis fellépések, motoros találkozók, a többi pedig minden zenész számára ismerÅ‘s. 2004 márciusában aztán rögzÃtették a szóban forgó felvételt, amin 3+1 tétel kapott helyet. Három saját, plusz egy, a Megadeth A Tout Le Monde tételének átdolgozott verziója került fel a korongra. Tovább»
A CsakazértiS nagyjából 2001. óta próbálja kimerÃteni a Rap&Roll fogalomkörét, véleményem szerint igen látványos sikerrel. Nem kevés amatÅ‘r zenekar demójával találkoztam az utóbbi idÅ‘ben, és hát mit mondjak, egyszerűen tragédia, hogy egyesek mit ki nem mernek adni a kezük közül. (Habár láttam már Å‘ket élÅ‘ben is, és tetszettek), a CsakazértiS Cirkusz cÃmű albumához is nagyjából Ãgy álltam hozzá. Tovább»
A zenekar 1999-ben alakult, NyÃregyházán, ám a mostani, és azt kell, hogy mondjam igazi arculatát késÅ‘bb érte el. A legmarkánsabb jegy kétségkÃvül a nÅ‘i ének, Fodor Zsuzsi tolmácsolásában, aki iszonyatosan tiszta hangjával és eszméletlen szÃnpadi mozgásával már az elsÅ‘, általam elcsÃpett bulijukon megfogott. Persze közhelyes azt kijelenteni, hogy mennyi jó banda van az undergroundban, szinte teljesen ismeretlenül, most mégsem állhatom meg… ha Magyarországon nem ott tartana a zenei -meg egyáltalán a mindenféle- kultúra, mint most, akkor a Dustnak már régen a rádióból kellene bömbölnie a sok papÃrpöcs popzenekar helyett - lásd a tévében… all for love, és társai. Tovább»
4 elszánt legény a csizmás félszigetrÅ‘l körülülte a nagy sárkányfejes asztalt, felcsapta nagymama receptkönyvét - amit annak idején már majdnem minden power metal csapat szamárfülesre lapozott - és szó szerint követve minden utasÃtást, összekotyvasztott belÅ‘le egy albumot. Ez lett a Time For Expiation; egy lemez, ami az égvilágon semmi újat nem fog mutatni senkinek, aki csak egyszer is belekóstolt már a gyorsabb ritmusú fémzenébe. De azért, nem olyan vészes a helyzet, mert amit összedanoltak jól van összedanolva, csak éppen meglehetÅ‘sen….áááátlagos. Tovább»
Bizony a Dragon Lord neve sem biztos, hogy ismerÅ‘sen cseng a hazai heavy / power metal hÃveknek, annak ellenére, hogy a spanyol banda 2002-ben egy elég tökös lemezzel próbált bemutatkozni. Ennek akkor több akadálya is volt, hisz elÅ‘ször leszerzÅ‘dtek a Limb Musichoz, ám a németek nem viselték gondjukat, Ãgy a spanyol Goi Musichoz igazoltak át, akik viszont hajlandóak voltak újra kiadni az ezres példányszámban nyomott debüt lemezt, valamint még háromra szerzÅ‘dést kötöttek. Kétségtelen, hogy nem amatÅ‘r zenészekkel állunk szemben, amit az is erÅ‘sÃt, hogy a zenekar sikeres helyi társulatok tagjaiból állt össze 1997-ben. Tovább»
Ian Parry, a kettéfűrészelt óriás nem az a fajta énekes, aki túl sokáig bÃrja egy helyen. Közel 20 éves pályafutása alatt megfordult már a Hammerhead, az Elegy, a Vengeance és az Aryeon - hogy csak az ismertebbeket emlÃtsük - együttesekben is, azonban ez sem volt elég neki és önálló projektre határozta el magát. Ismert, javarészt volt zenekaraiból verbuvált tagokat gyűjtött maga köré és 1999-ben Consortium Project I. néven kiadták elsÅ‘ közös lemezüket. Tovább»
Az olasz Disarmonia Mundi még 2000-ben rögzÃtette elsÅ‘ nagylemezét, melyet már akkor is maguk kevertek és produceltek, ezen jó szokásukat a Fragments Of D-Generationnél sem megváltoztatva. Kétségtelen, hogy az ország nevét hallva az ember nem egy dallamos death korongot vár, de fÅ‘ a meglepetés. Zenéjükre leginkább a svéd vonal, elsÅ‘sorban a Soilwork volt hatással, ami nem is csoda, hisz a Soilwork énekese, Bjorn Strid kapta meg a mikrofont. Tovább»
Egy mitchigani zenekar elsÅ‘ nagylemezérÅ‘l van szó. A Dirty Americans név már eleve arra utal, hogy valamiféle piszkos, amerikai rockzenét szeretne játszani a banda. A borÃtót szemügyre véve nekem rögtön egy western film jut eszembe, mindenféle rózsa, meg pillangó, kártya, és hasonló motÃvumokkal megtűzdelt grafika, és a zenekar neve is ilyen stÃlusban van ráÃrva. Csak az vele a probléma, hogy a lemezcÃm betűtÃpusa, és az egész borÃtó szÃnei (lila, pink, citromsárga) engem sokkal inkább a ‘60-as évek hippi-korszakára emlékeztet. Össze kellene hangolniuk ezt a két elemet, mert Ãgy elég hülyén néz ki. Tovább»
Az eleinte szimplán Dust néven nyomuló zenekar a 2000-ben megesett alapÃtást követÅ‘en 2002. elején már Dim Vision néven koncertezett. DebrecenbÅ‘l indultak neki a nagyvilágnak ezzel a tavaly decemberben, Dészolon rögzÃtett, öt számos demóval. Ugyan ez az elsÅ‘ életjelük, de már Ãgy is szerepeltek például a Shock! Fesztiválon, olyan zenekarok elÅ‘tt, mint a Christian Epidemic és a Sear Bliss. A felvételek óta a banda soraiból távozott Ványi Lajos gitáros, Ãgy most a Suta Bence (ének) – Varga Sebestyén (dob) – Lukács Máté (gitár) – Máthé András (gitár) négyesfogattal találkozhatnak az érdeklÅ‘dÅ‘k. Nem ma érkezett meg a CD, ezért elnézést is kérek, ugyanis a kritika kicsit csúszott a megÃgérthez képest – a saját hibámból kifolyólag. Tovább»
Az osztrák ötös második EP-je már több hónapja itt fekszik nálam. Megragadott az energikusságuk, az erejük, de valahogy semmi újat nem tudtam felfedezni bennük. AmÃg el nem felejtem leÃrom, hogy az olasz Kiju mellett Å‘k is fellépnek a második heavymetal.hu fesztiválon! ElÅ‘d hiányában nem tudom semmihez sem hasonlÃtani az anyagot a zenekar eddigi munkásságában. Az viszont biztos, hogyha megtalálják saját útjukat, akkor nagyon nagy jövÅ‘ elé néznek. Tovább»
|
|