Az osztrák ötös második EP-je már több hónapja itt fekszik nálam. Megragadott az energikusságuk, az erejük, de valahogy semmi újat nem tudtam felfedezni bennük. Amíg el nem felejtem leírom, hogy az olasz Kiju mellett ők is fellépnek a második heavymetal.hu fesztiválon! Előd hiányában nem tudom semmihez sem hasonlítani az anyagot a zenekar eddigi munkásságában. Az viszont biztos, hogyha megtalálják saját útjukat, akkor nagyon nagy jövő elé néznek.

A borító valahogy nem fogott meg, nekem túl egyszerű volt, bár lehet tudatos is a kompizíció. Azért egy rövidke bió belefért volna, de hanem, hát nem! Egyszerű, riffekkel teli, kicsit deathos, thrashes modern metált játsznak, melyhez Andy hanga tökéletesen passzol mind torok, mind tudás szintjén. Azért az első számban felfedezhető némi rokonság egy hatalmas zenekar énekesével, ám a kövektező számok minden kétséget eltörölnek. A címadó Statement War egy brutális, zúzós tétel, tökéletes nyitódarab, aztán jönnek a The Answer belassulós, búgós részei, majd a kicsit arra a ma nagyon menő amerikai soft-rock irányzatra hajazó X-plode. Őszintén szólva a Barfly kicsit meglepően ért, ugyanis elég brutális kis riff adja a gerincét, persze Andy karcos, sírós hangjával. itt a síróst nem pejoratív értelemben mondom, hisz mint például a lírai …..14…..-ben, itt is képes az emóciók elindítására. Az említett tétel egyébként annak a Dave Williamsnak az emlékére íródott, aki már közel egy éve halt meg szívelégtelenség miatt - amúgy a Drowning Pool frontembere volt, és egy hatalmas énekes arc. Ideje levonni a konklúziót, mert örökké nem írhatom ezt a cikket. Jó-jó, tetszik a zene, meg minden, de ebből már van pár. Ettől függetlenül tényleg iszonyatosan jó és tökös a muzsika, de ha előjön az ember azon része, aki a kuriózumot keresi, akkor nem a Cay-os felé fordul. De ha a headbangelő, őrült állat bújik ki, akkor minden kétséget kizáróan ott lesz a II. heavymetal.hu fesztiválon!

esgé