Live Invasion címmel jelent meg a német Freedom Call első élő, egyben három és feledik sorlemeze. A Dan Zimmermann vezette csapat az eddigi három stúdiólemez -plusz a ‘98-as Taragon EP- után döntött úgy, hogy megjelentetik a Blind Guardiannal rendezett turné három németországi, a munichi, a stuttgardi és a düsseldorfi bulik válogatott hanganyagát. A már fent említett dobos egyébként egyike a rockzenében tevékenykedő legelismertebb producereknek, s ennek megfelelően mind az eddigi, mind a mosatni FC korongok ilyen téren végzett munkáiból ő is kivette a részét. A banda már ‘97-óta képviseli -egyre nagyobb sikerrel- azt, amit anno honfitársaik, a Helloween és a Gamma Ray sikerre vittek. A feszes, kidolgozott, eredeti dallamok és Chris hihetetlen énekhangja számomra eszméletlen erővel robbantotta őket az Eternity és a Crystal Empire idején a német power/dallamos metal élmezőnyébe olyan bandák mellett, akikkel akkoriban turnéztak is - még Magyarországra is eljutva. Ami a cédé hallgatása közben szinte először az ember fejébe vésődik, hogy feltehetően a stúdióban még jócskán rásegítettek az anyag hangzására, hisz majdhogynem tökéletes stúdiólemez-minőségben szólal meg az egész. Ennek ellenére viszont sikerült megőrizni azt a “spirituszt”, ami bármely banda élő fellépésre jellemző - így nem téve tök sterillé az egész korongot. A pont jókor bejövő tapsok, közönséghangok, éneklések varázslatossá teszik a dolgot, s még egy, a bandát nem ismerő embert is elvarázsolnak, ha az kicsit is fogós a power-heavy cuccokra - a nagyonról már nem is beszélve…

Mindent egybevéve egy olyan lemez, ami jócskán emelkedik ki a manapság olyan divatos hullámból. Nem viszik túlzásba a hősmetálozást, ugyanakkor nem süllyednek a hiteltelenség mocsarába sem. A Helloweentól kölcsönzött Dr. Stein, a szintén feldolgozás Hiroshima, a Dancing With Tears In My Eyes, de akár a saját számok is, mint a nagyszerű The Quest, a Warrior, vagy a zseniális Metal Invasion felejthetetlenné teszik mind a két korongot.