Nagyon megörültem, amikor a kézhez kapott promo cd-k között rábukkantam erre a Dvdre. Gondoltam, végre egy élő anyag, ahol nem kell különböző stúdiók neveit emlegetni, és ugyancsak nem kell az egyes dalokról önmagukban beszélni, hisz ezeket a dalokat minden rajongó ismeri. Így hát fogtam egy jó előre behűtött sört, egy adag popcornt, majd behelyeztem a lemezt a lejátszóba és helyet foglaltam a kényelmes kanapén. Tovább»

Néha bizony olyan lemezek is eljutnak szerkesztőségünkbe, melyeket nem keresnénk, vagy hallgatnánk meg egyébként. Az olasz Ashram muzsikája is ebbe a kategóriába tartozik. Nem rockot vagy metált játszanak, de még csak bluest, jazzt vagy világzenét sem. A trió májusban megjelent nagylemezén gyönyörű neoklasszikus dallamokat hallhatunk zongorára és egyetlen hegedűre írva. Tovább»

Kevés olyan kétes népszerűségnek örvendő alak van a mai metál világban, mint Tim Owens. Egyrészt Ripper hihetetlen orgánummal van megáldva, másrészt viszont mindig nagy egyéniségeket váltott le, - nem saját szándékából - mint például Rob Halford vagy Matt Barlow. Míg az Iced Earth friss lemeze készül Ripper új bandájával a Beyond Fearral, nemrég jelentette meg első stúdióalbumát, a banda nevét viselő Beyond Feart. Timnek most végre nem más helyét kellett betöltenie és ez meg is látszik a lemezen. Tovább»

A mai magyar metal állóvizében időnként csobban egy kavics, kisebb-nagyobb hullámokat kavarva. Ilyen hullámkavaró a szegedi Dystopia zenekar is, aki második demo anyagát dobta most be a mélyvízbe. A zenekar 2003 óta létezik és bár szorgalmas koncertezők, igazán messze van még a jegyzettől. Na nem azért mert ügyetlenek lennének, hanem mert egyelőre még amatőr „magyarock” a szó financiális értelmében. Tovább»

Őszintén mondhatom, hogy a lengyel banda az első olyan előadó, akinek a zenéjére azt tudom mondani, hogy tekintsünk el a lemezajánló címszótól és térjünk át a lemezbemutató elnevezésre. Kevés ilyen gyenge és értelmetlen anyaggal találkoztam ez idáig. Úgy gondolom, hogy a srácok, akik ezt - az egyébként black metál hangzásvilágra hasonlító, de témáiban eltérő - zenét játsszák nemhogy a komolytalanság határát súrolják, hanem ők maguk testesítik meg a komolytalanságot. De vágjunk is mindjárt bele a közepébe. Tovább»