Őszintén mondhatom, hogy a lengyel banda az első olyan előadó, akinek a zenéjére azt tudom mondani, hogy tekintsünk el a lemezajánló címszótól és térjünk át a lemezbemutató elnevezésre. Kevés ilyen gyenge és értelmetlen anyaggal találkoztam ez idáig. Úgy gondolom, hogy a srácok, akik ezt - az egyébként black metál hangzásvilágra hasonlító, de témáiban eltérő - zenét játsszák nemhogy a komolytalanság határát súrolják, hanem ők maguk testesítik meg a komolytalanságot. De vágjunk is mindjárt bele a közepébe.

A borító finoman szólva is igénytelen. Sokáig nem értettem miért készít/készíttet egy banda sima egyszínű borítót, amin csak a saját neve és a lemez címe látható. Hát most megértettem. Valószínűleg azért, mert nincs ötletük vagy pénzük egy normális igényes borítóra és nem akarják már a megvétel során ráhozni a frászt a hallgatóra, hogy az aztán végül ne vegye meg a lemezt. A Cremaster lemez „designja” esetében a morbid fantázia találkozik a komolytalansággal. A képen - amit egyébként számítógépes grafikával készítettek - a fűben élő rovarok életébe kapunk bepillantást, akik amúgy szépen színesen vannak megrajzolva és valamilyen furcsa módon az együttes tagjainak arcát örökölték. A tér közepén egy égő pentagrammát láthatunk közepén egy hímvesszőre hasonlító gombával. A sors iróniája, hogy a hátlapon szereplő csoportképen a bandatagok saját magukat rajzolt gombákként mutatják be. Hát mi ez, ha nem dicsérendő önkritika.

A lemez 37 percben 20 dalt tartalmaz, így az egyes számok átlagos hossza a másfél és két perc között mozog. A dalcímek és témák megválasztás nagyon egyedire sikerültek. Felsorolnék egy párat kedvcsinálás(?) végett: Antichristian hanky - panky, Porno Terrorizer, Rabbit Fire, Meat Sandwich (with cheeeeese). A legszellemesebb és egyben a legjobb dal az albumon egyértelműen a Bagpack ate my mom lett. A zene - mint már említettem - a black metálra hasonlít. Őszintén megmondva, nem is lenne olyan rossz, ha az egészet nem tenné komolytalanná az érhetetlen szöveg és a sok helyre becsempészett különböző böffentések, kukorékolások, nyávogások. Kész állatfarm.

Mindenkinek szívből ajánlom az együttes hivatalos honlapjának - http://www.cremaster.prv.pl/ - legalább egyszeri meglátogatását, azon belül is a képgalériáét. Ártani biztos nem fog, maximum megmozgatja az ember rekeszizmait.