Steely Dant és The Who-t hallgatni kilenc évesen a faterral, pár esztendő múlva a Black Flag és Iron Maiden dallamait a bátyókkal közösen megismerni, nos, ez nem is hangzik rosszul zenei előéletként, főleg ha hozzávesszük, hogy a Született gyilkosok, Alkonyattól pirkadatig és még számos filmben szerepet vállaló Juliette Lewisről van szó. A történet valahol 2003-ban kezdődik, amikor három ismerősével, egy H20 nevű hardcore zenekarból elcsábított gitárossal és egy dobossal, valamint egy basszerossal kipróbálják magukat élőben, majd lemezfelvétel mellett döntenek. Furcsa lépésként a debütáló lemez előtt pár héttel kijön a …Like A Bolt Of Lightning kislemez, amit követ is a You’re Speaking My Language 2005-ös kiadása.„A nő prototípusa szép, jó ránézni, kiismerhető és biztonságos. Épp ezért olyan fontos számomra a zene, ugyanis át tudom törni ezt az előítéletet” - mondta Juliette még az első lemezével kapcsolatban. „Tizenöt éven át színészkedtem. Egyre öregebbé váltam, de éreztem, hogy még tennem kell valamit, így a zenélés iránti vágy egyre csak fokozódott.” A vágy pedig úgy látszik elég jól bejött, hisz első maxija az angol kislemezlista harmincötödik helyét érte el (a bemutatkozó lemez megjelenése előtt!). Persze ez a fajta, punk, new vawe, ordítós’60-as és törzsgyökeres rock’n'roll elemekből építkező muzsika régen rossz, ha nem szólal meg élőben; a korong megjelenése után Juliette kicsit filmezett, majd Tokióban útnak indultak, bejárták Európa nagy részét, melynek keretében a 2005-ös Szigeten is eljátszották akkor Magyarországon még kiadatlan dalaikat.

A Juliette képviselte nyílt, ingerlően közömbös szexualitás, hihetetlen energia és mozgalmasság utat talált magának: a You’re Speaking My Language -ről számos igazán ütős sláger került ki, kezdve a Shelter Your Needs-el az American Boy -on át egészen a 20 Year Old Lover -ig. A tengerentúli kritikusok nagy része úgy vélte hogy a teljes anyag az EP után meglepetésszerű volt, a vártnál sokkal több változatossággal. „Nem is olyan rossz egy olyan színésztől, aki első zenei szerepekor egy szellemileg instabil nőt játszott Melissa Etheridge >>Come To My Window<< című klipjében” - írta Anna Creech a Blogcritics Magazine zenei mellékletében.

A második nagylemez megjelenése előtt azonban a jól bevált Jason Morris dobos elhagyta a zenekart. A háromra szűkült tagság nem sokáig vacakolt, gyorsan be is szerezték az egykori Nirvanas, jelenleg Foo Fighters énekes Dave Grohlt. Amellett, hogy Dave dobolástechnikája nagyon sokat emelt a Four On The Floor lemezen még meg is invitálta a zenekar többi tagját egy fellépésre a Foo Fightersszel, méghozzá a Hyde Parkba, közel 85.000 ember elé 2005 júniusában. Lewis amellett, hogy egy Motörhead vokálozást is bevállalt közös bulit is csinált a Foo Fightersszel, majd hatalmas lelkesedéssel beszélt erről a fellépés utáni beszélgetések során.

A már említett második, Four On The Floor című nagylemez nem lépett túl nagyot a debütáláshoz képest, de a punkos hevülettel átitatott Iggy-Courtney hasonlóságot megbízhatóan hozták. A harminc három perc alatt a Garbage és Probot lemezeken is bizonyító Dave dobolását néhány kritikus a lemez legjobb részének tartotta, míg mások azt hiányolták, hogy a banda nem hagyta el eléggé korábbi stílusát. A lemez első klipes nótája a Hot Kiss lett, amihez a nyersanyagot egyébként a londoni Hyde Parkos buli másnapján vették fel egy lezárt londini utcácskában, ahol a Juliette Lewisre váró zenekartagok épp megpróbálták összerakni az előző este történéseit.