A zárónap végére kiderült, nézőcsúcs lett az idei EFOTT-on. Ha 0. napot is beleszámoljuk, összesen 58 ezer ember látogatott ki a Debrecen közeli Vekeri-tó partjára. Az öt nap közül a szombati hozta lázba a legtöbb embert, 15 ezren vettek részt. Nekem se volt könnyű napom, délután háromtól hajnal háromig jártam a színpadokat és élveztem egyre fáradtabban a műsorokat. Még jó, hogy autóval mentünk: tíz perc Debrecentől a helyszínig és megint tíz be a parkolóba… Utolsó beszámolómban próbálok nem csak a zenei felhozatalra koncentrálni, hanem egyéb eseményekre is.

A tizennyolc karikás Café színpadon csütörtöktől szombatig minden délután Stand Up Dumaszínház volt, melynek vendégei: Kőhalmi Zoltán, Kiss Ádám és Badár Sándor. Az utóbbi fellépést sikerült megtekintenem a sátorban, ahol csirkekeltető meleg és nagy tömeg fogadott. Lehet már kicsit fáradtak voltunk, mert hullámzónak véltem az előadást. A délután első nagyszínpados fellépése az AB/CD volt, melyről csak jókat tudok mondani. Korai órához képest voltak bőven, akik üvöltsék a legendás számokat, amiket a srácok most is tökéletesen hasonlóan adtak elő az eredetihez. Sorban követte őket a Magna Cum Laude, Ganxsta Zolee és a Kartell, a Back II Black és a Tankcsapda. Mondanom se kell, ahogy haladtunk előre az estében, úgy nőtt a nézők száma. Rengeteg ember volt, akik csak a Tankcsapda fellépésére voltak kíváncsiak, ezért egészen kezdésig hosszú sor kígyózott a bejáratnál. A koncert hangos, lendületes és szokványos volt, egyszóval jó, de mégsem új.

Volt még pár érdekes fellépés az este során, de inkább csak felsorolás szintjén: Inside, Acoustic Gallery, Supernem, Dim Vision, Subscribe (külön dícséret!), Replika, végül a Hard. Utóbbi volt a fesztivál zárófellépése, így már elég kevesen voltak, de néhányan azért belelndülten énekeltek és headbangeltek. A kezdődő eső sem kedvezett a srácoknak, mégis nagyon lelkesen játszottak.

Mire a Hard-nak vége lett, már sok-sok emberkét lehetett látni, aki sátrával és cókmókjával a kijárat felé törekszik, pedig a FOKK színpadon és a kb. 40 fokos Pepsi sátorban még lehetett táncolni, iszogatni.

De miért is szaladok így előre. Pénteki beszámolómból kihagytam egy nagy-nagy dicsőséget. A BME hagyományai között szerepel a sörváltó névre hallgató kemény sport. Az EFOTT harmadik napjának délutánján hivatalos Guiness kísérlet zajlott le 100-as sörváltóban az egyetem szervezésében. A rekord megdőlt, a száz ember átlagosan hét másodperc alatt ivott meg négy deci sört. A legjobb egyéni eredmény 2,7 másodperc, összesen 706 másodpercig tartott a váltó.

Szombaton volt egy másik, valószínűleg szintén rekord is: sörösrekesz-torony harminc rekeszből. A fesztivál egyik játékáról van szó, melyben az illető rekeszeket pakol egymásra és mászik egyre fentebb. Az említett személy valószínűleg rekeszen született.

És ha már az ilyen sportos eseményeknél tartunk, érdekes volt, hogy még a Tankcsapda közben is folyamatosan üzemelt a katapult és a bungee jumping. Jó lehet úgy zuhanni a mélybe, hogy közben remeg a levegő a Johnny a mocsokban című számra…

Néhány érdekesség: 12 programhelyen több mint 400 program volt, melyből 7 zenei színpadon több mint 200 koncert. A mentősök főleg darázscsípéseket láttak el, de volt alkoholmérgezés (haha), bokaficam és egyéb ínyencségek is. Az öt nap alatt összesen 400 köbméter szemét gyűlt össze. Az EFOTT agórán üzemelő házasságkötőnél száz pár kötött névleges egyességet. A FOKK pódiumánál vasárnap reggel negyed tízig tartott a buli. A Dub-székház összesen 84 órán keresztül nyújtott teltházas chill-outot.

Összességében pozitív benyomással távoztunk a fesztiválról, bár nem ment minden simán… Az első nap nehézségei és a néhol zűrös szervezés, a kacskaringós útvonalak negatívumait a sok jó program feledteti. Az EFOTT már nem csak a legrégebbi fesztivál az országban, hanem a legnagyobbak között is van. Kíváncsian várom, jövőre hol találkozunk. De akit a hely megihletett, az jöjjön el jövőre a VI. Vekeri-tó fesztiválra!

fotók: HAtis