Talán sokaknak nem cseng túl ismerősen az olasz banda neve, ezért ezt a mostani ajánlót egy gyors pályaismertetéssel kezdeném. Az Eldritch 1991-ben alakult meg. A zenekar debütáló albuma 1995-ben jelent meg Seeds Of Rage címen. A szóban forgó Blackenday a csapat hetedik stúdiólemeze. A csapat saját elmondása szerint a Metallica, a Coroner és az Annihilator zenéje hatott rájuk a legtöbbet. Azon kívül, hogy felléptek már több neves fesztiválon (pl: Gods Of Metal), volt már közös turnéjuk a Thresholddal és a Pain Of Salvationnal.

A mostani friss anyag igencsak koncept album benyomását kelti. Teljesen egyértelműen sötét dolgokról szólnak a szövegek, főleg az érzelmek állnak a középpontban. A borító - amit egyébként egy fényképből hoztak össze - elborult hangulata is csak még jobban megerősíti ezt az elképzelést.

A korong mindjárt egy nagyon erőteljes, slágerszagú tétellel kezdőik, a Silent Flame-vel. Az album egyik legjobban megírt száma egyértelműen a címadó The Blackened Day lett. A dalból egyébként még klipet is forgatott a banda, ahol ismét fontos szerepet kap a borítón látható hölgy, bár itt fele annyira nem néz ki brutálisan. Az Annihilator hatás több számon is könnyen tetten érhető. Első ezek közül a Why, ami engem kísértetiesen a legendás Fun Palace-ra emlékeztet. A másik ilyen dal a The Fire. Ebben az esetben nem tudnék konkrét Annihilator számot mondani viszonyítási alapnak, de a hangulat letagadhatatlan. Érdemes megemlíteni még a klasszikus heavy megszólalású refrénnel rendelkező Black Raint.

Ha eddig nem is, a Blackenday után mindenféle képpen érdemes megjegyezni az olasz srácok nevét. Biztos vagyok benne, hogy hallunk még tőlük ennél sokkal jobbat is! (Legutolsó megjegyzés: Jó lenne, ha valamelyik nagyobb banda elhozná őket hozzánk is előzenekarként, kíváncsi vagyok, hogy szólnak ezek a dalok élőben.)