Lassan az idei nyárnak is vége van, bár ezt ebben a melegben elég nehéz elhinni. A meleget talán még sokáig, azonban az iskolai szünidőt már csak néhány napig élvezhetjük. Mielőtt neki állnál visszaszámolni, és fej vesztve siránkozni, azt mondom, inkább SZIN-ezz! Ennél jobb programot úgysem találsz augusztus utolsó napjaira, és a remek koncertek biztosan feledtetik veled egy időre azt is, hogy ezek már az utolsó napok…

Szerdán vette kezdetét a nyár utolsó nagy szabású fesztiválja, a Szegedi Ifjúsági Napok. Úgy tűnik, a nagy meleg senkit sem állított meg abban, hogy már a nulladik napon ide utazzon, beköltözzön és azon nyomban koncertezzen. Nem csoda, a fesztivál szervezői nem voltak szűkmarkúak a programokat tekintve már ezen a napon se. Elég annyit mondani, hogy Magna Cum Laude, Ákos, Neo és Yonderboi.

Eddig szép, azonban a rendezésen még lett volna mit javítani. Két és fél óra sorban állás a tikkasztó melegben, 2000 másik ember igencsak közeli társaságában - nem épp a szervezés csúcsa. De túléltük, s szerencsénkre az Ákos koncertet csúsztatták, így bár a Magna Cum Laude fellépéséről lemaradtunk, még mindig ígéretesnek tűnt a program.

Ákos alig kezdett bele, a nagyszínpad hangosítása azonban felmondta a szolgálatot. Ez háromszor történt meg egymás után, s a hosszabb technikai szünet és a közelgő vihar sokaknak (nekünk is) kedvét szegte. A Red Lounge sátorban épp kezdetét vette a Neo koncertje, majd őket követte Yonderboi. Rettentő sokan voltunk a sátorban, mindenki ide menekült a vihar elől, ettől függetlenül mindkét fellépő szettje igazi élmény volt.

A csütörtöki nap jóval több programot kínált, s nehéz volt választani, mert sok jó koncert fedésben állt egymással. Így, mint a mérgezett egerek úgy rohangáltunk egyik helyszíntől a másikig. A Borsodi Malátabárban volt Szilárd, majd Frenk unplugged, a Pepsi színpadon Alvin és a Mókusok, Mystery Gang, és HS7. A Red Lounge-ban játszott a Mantra Porno, Varga Zsuzsa, a Belmondo és a Balkan Fanatic, a Jate Klub sátorban pedig a Supernem, a Bëlga és Jamie Winchesterék.

Jó nézni ezeket a neveket, szívesen ott lettünk volna mindegyiken, azonban ez képtelenség. Ami érdekes, hogy ettől függetlenül minden helyszínen szép számmal voltak fesztiválozók. A Bëlga koncertjén teljesen megtelt a Jate sátor, de velük egyidőben a HS7 színpada előtt is jócskán volt néző.

Frenk koncertje, és egyénisége egészen újszerű a magyar zenei életben, jó volt látni, hogy rá is sokan kíváncsiak, miközben a többi helyszínen olyan nevek, mint a Depresszió, a Balkan Fanatic vagy a már említett Belga és HS7 zenélnek.

Ha már a Depressziónál tartunk, akkor a Nagyszínpad programjáról is essen pár szó. Halász Feriéken kívül fellépő volt még a Wisdom és a Tankcsapda is.

Nem szeretnék ódákat zengesni Lukácsékról, azt az évek során már sokan megtették előttem, és valójában nem is vagyok akkora Tankcsapda rajongó. De be kell látni, értenek ahhoz amit csinálnak, és ha máskor nem is, de ha koncert közelben leszek, mindig meg fogom hallgatni őket, mert egy Tankcsapda koncert, az mégis csak egy Tankcsapda koncert!