A múlt heti bécsi koncertről írt beszámolómban megígértem, hogy a közeljövőben terítékre kerül nálunk Emilie Autumn új kislemeze, a 4 O’Clock. Mivel a januári megjelenés előtt egyedül csak az Asylum turné állomásain lehet beszerezni a korongot, így a Cd pontosan egy hete került a birtokomba és attól kezdve folyamatosan hallgatom és hallgatom. Miközben ezt a lemezajánlót pötyögöm körülbelül századjára indítom el a távkapcsolóval a lejátszást. Csakúgy, ahogy Emilie eddigi anyagaira, erre sem lehet egykönnyen ráunni!

Mivel egy 8 tételes lemezről van szó, amiről ráadásul az utolsó két track - ahogyan azt a nevük is sugallja (Excerpts From The Upcoming Book „The Asylum”, Words From „The Asylum”) - csupán szövegelés, így dalonként ismertetném a friss anyagot:

- 4 O’Clock: Lassú, játékos és sejtelmes! A szinti és a hegedű által keltett hangulat mesébe illő. A dalt hallgatva megelevenedik a borítón látható kisegér, halkan lopakodik a sötétben, miközben a holdfény árnyékát a falra vetíti (egyébként a koncerten is valami hasonló koreográfiát komponált a szám alá Emilie). Zseniális!

- My Fairweather Friend: Akusztikus gitárra építő, nyugodt tétel. A vonós hangszer és szinti által keltett játékos érzet - amit már a nyitó szám esetében is említettem -itt is érezhető, igaz jóval halványabban.

- Gothic Lolita (Bad Poetry Mix By Sieben/Matt Howden): Ahogyan a Liar/Dead Is The New Alive Ep-n már megtapasztalhattuk, az Opheliac dalait igen ötletesen meg lehet bolondítani egy csipetnyi jó ízléssel és természetesen nem utolsó sorban a keverőpult segítségével. A Gothic Lolitából sikerült egy depis, sötét hangulatú remixet kreálni. Önmagában nem rossz, noha személy szerint többre értékelem az eredetit! Abban az esetben, ha a Sieben/Matt Howden páros újragondolásnak szánta ezt a mixet, akkor le a kalappal!

- Swallow (Filthy Victorian Mix By Perfidious Words): Az Opheliac lemez egyik legkedveltebb daláról révén szó csodálkoztam volna, ha ezt a tételt kihagyják a remixek sorából. A 4 O’Clock lemez megvásárlásával nem is egy, hanem mindjárt kettő Swallow változatot kapunk kézhez! Ezek közül a Filthy Victorian Mix jellegzetességét a dal alapritmusát szolgáltató dobgép adja meg.

- Swallow (Oyster Mix By Punto Omega): A második változat inkább az elektronikus zenei világ szemszögéből gondolja újra a dalt. A diszkózenére oly jellemző tucc-tuccolás adja az alapokat, néhol szintivel, gitárral kiegészítve. Bár nem kenyerem a stílus, mégis azt kell mondanom, a két remix közül ez sokkal dallamosabb, élvezhetőbb lett!

- Organ Grinder: „I pay for your silence!” felkiáltással kezdődik, az amúgy igen komor hangulatú (talán ezért is került be a Fűrész harmadik részének OST-i közé), őrült tempójú, instrumentális szám. Az Unlacedhez hasonlóan itt is a hegedű, szintetizátor és a dobok adják a dal sava borsát. Egyértelműen Emilie egyik legnagyobb alkotása!

Arról egyelőre még nincsen hír, hogy mi követi majd a 4 O’Clock-ot a sorban, de ismerve főhősnőnk alkotói kedvét nem kell majd sokáig ölbe tett kézzel várnunk a folytatásra. Nálam ez a teljesítmény tízből csupán csak azért kilences, mert a hat dalból három remix!