A Saint Petrolos srácok elintézték nekünk, hogy 36 percen keresztül Magyarország legkirályabb csöcseit élvezhessük! Frankó mi? A kényeztetésből ez esetben persze - sajnos - csak a fülnek jut, mégsem hiszem, hogy bármi okunk lehetne a panaszra. A csapat amúgy nem a semmiből bukkant elő, hisz a tagok a VL45, Insane és Fish! zenekarokból álltak össze, hogy stoner/southern rock bandát alapítsanak.

A Greatest Tits 11 szuper dalt prezentál kínál a fent említett tömör, üresjáratoktól abszolút mentes játékidőben. Az albumot meglehetősen homogénnek érzem, azzal együtt is, hogy a kurta de lendületes nótáktól (Short Drink, Another Day) az átlag három, három és fél perces stoner löketeken át a kétszer ilyen hosszú, pszichós, nem is kicsit elszállós tételig (Spitting Out The Past) elég sok mindent kapunk az arcunkba. Bedooo és Krisztián pengetői alól helyenként eszméletlen erő tör a felszínre, hallgasd csak meg pl. a Lost In Galaxy7-t! Nagyon baba! Ezzel együtt dallamokból sincs hiány a kínálatban, ezeket általában ügyesen ötvözik a koszos, sivatagi portól sercegő riffekkel. A korong abszolút közönségkedvenc darabja lehet (ha még nem az) a Chemical Addiction a maga bulizós, ordibálható refrénjével. Karel énekében nem a technika, hanem az ösztön és az erő dominál - ahogy az ilyen stílusú muzsikánál nem is lehetne másképp.

A hangzás a csapat lehetőségeihez képest dicséretre méltó, mint ahogy a montázsszerűen összeállított belső borító is fasza.

Örülök, hogy egyre több új hazai banda pezsdíti meg a magyar underground rock/metal élet lassan, de biztosan tisztuló vízét ilyen, és ehhez hasonló szuper anyagokkal. Érdemes lenne minél nagyobb figyelmet fordítani rájuk, elmenni a bulikra és megvenni a CD-ket, mert csak így várható érdemi fejlődés. Kezdjétek velük!