Az egykori Vekeri fesztivál és a 2007-es EFOTT rendezőinek újításaként elkezdődött a Campus fesztivál, mely a Vekeri-tó partjáról beköltözött a debreceni Nagyerdőre. Azt kell mondjam, jót tett a helyszínváltás a fesztiválnak, mert az utóbbi években nem igazán volt sikeres, azonban most, az első napon, az általam vártnál jóval többen voltak. Első benyomásként kitűnt, hogy nem egy rock/metál fesztivál feelingje az egész azzal a sok színnel, ami jellemzi a helyszínt.

Különlegesség a kivilágított és a látogatható víztorony a gyógyfürdő mellett, melyet ilyen pompájában még nem tekinthetett meg senki. A felső teraszon bár és fotelek, babzsákok várják a pihenni vágyókat na és a “magaslati” friss levegő.

Őszíntén szólva a programban nem sok kedvemre valót találtam, ennek ellenére elég sokrétű lett a felhozatal. A stadionba zsúfolt színpadokon minden zenei műfaj képviselteti magát. Talán túlságosan is, hiszen a színpadok túl közel vannak így, áthallás van a különböző párhuzamos koncertek alatt, ami igen zavaró.

Elsőként az Ossian fellépését néztük meg a Campus Aréna színpadán. Meg kell mondjam, méltatlan körülmények között kellett játszaniuk gyatra fény és hangtechnika mellett, mely körülbelül a buli felénél kezdett el elviselhető lenni. Tulajdonképp tömeg is inkább csak az első pár szám után kezdett összegyűlni, amit jól magyaráz az színapad eldugott helye.

Az est fő fellépője a The Rasmus (FIN) volt, a nagyszínpadon. Bár nem nagyon ismerem munkásságukat, adtam nekik egy esélyt. A műfajt nem érzem az enyémnek, de láthatóan nagyon sokan igen. Jó volt a hangulat és mind a színpadkép, mind a hangosítás fantasztikus volt. Szervezők! Ilyen figyelmet kellene fordítani a többi színpad technikájának is!

A koncert felénél a Cora Pódium felé vettük az irányt, ahol a Dumaszínház fellépőit (Kiss Ádám és Kőhalmi Zoltán) szerettük volna látni. Sajnos nem jött össze, a hely szűknek bizonyult, így inkább csak hallani hallottunk néhány poént a víztorony egy eldugott sarkából. Reméljük, másnap nagyobb szerencsénk lesz KAP-al és Hadházi Lacival.

Összességében egy hangulatos, bulizós helyszínt sikerült az erdőben varázsolniuk a szervezőknek, ami elüt az eddigi Vekeri fesztivál hangulatától. A helyszín a látogatók számának épp megfelelő, azonban a fellépő helyszínekhez mérten viszont túl kicsi. Kíváncsian várjuk a következő estét…

A szervezők beszámolója az első napról itt.