Legutóbb 2007-ben jelentkezett új albummal („An Ocean Between Us“) a Tim Lambesis, Phil Sgorosso, Nick Hipa, Jordan Mancino, Josh Gilbert ötössel felsorakozó As I Lay Dying. A tavalyi évben éhségcsillapítóként kaptunk egy három lemezes DVD kombót, ami azért nem mutat rosszul az ember polcán, sőt dekoratív előnyeit mellőzve még érdekes anyagok is találhatóak rajta, ami elnézve a mostani zenei DVD-ket pozitívumként említhető. A „The Powerless Rise” tehát egy hosszú - három éves - várakozás végére tesz pontot, ami pár hallgatás után inkább felkiáltó jelnek tűnik.

Az AILD diszkográfiát figyelmesen hallgatva észrevehető, hogy a csapat folyamatosan komplexebb, általában leheletnyivel gyorsabb tempójú témákkal dolgozik. Számomra az „An Ocean Between Us” esetében már úgy tűnt, hogy a San Diegói srácok elérték a maximumot és ezt a tüzet vagy tartani tudják vagy rántanak egyet a gyeplőn és visszább lépnek a gyökereik felé. Ennyi felvezető után leírható: egyik opció sem valósult meg, a „The Powerless Rise” még intenzívebb anyag, mint elődei.

A cucc körülbelül hasonlóan vaskosan dörren meg, mint 2007-es felmenő, amin felesleges csodálkozni, ha tudjuk, hogy ugyanaz a Colin Richardson keverte mindkét anyagot. A dalok között - ezúttal is - bőven találunk mind „slágeres”, mind arcletépő nótákat. Előbbire az „Anodyne Sea”, míg utóbbira a „The Blinding Of False Light” lehet jó példa.

Az As I Lay Dying ismételten beintett a trendi elvárásoknak és saját szájíze szerint, remekül odatett dalokkal cáfolt rá azokra, akik az utóbbi időben a metalcore hanyatlásáról beszélnek.