Olyan mocsok esős idő volt vasárnap, hogy nem volt kedvem túlzottan messzire kimozdulni a koleszból, így pont kapóra jött a hetes block gyomrában megrendezett rockabilly/psychobilly/punk mulatság. A főszerepet két amerikai bandára osztották; az Al & The Black Cats nem volt teljesen ismeretlen számomra, hisz’ a magyar thekillingscreens-nek köszönhetően már belefüleltem a muzsikájukba, míg Daniel De Leon csapata a színtér kedvelői számára aligha szorul bemutatásra.
Tovább»
Az Exit eddig azon kevés prágai klub közé tartozott, melyet még nem volt alkalmam csekkolni itt tartózkodásom ideje alatt. Régóta terveztem viszont már kipróbálni a helyet, és hát mi is ígérkezne alkalmasabb „klubavatónak”, mint egy jó kis doom/death est a Chmelnicén? A cseh körökben kultikusnak számító Dissolving Of Prodigy új lemeze kapcsán egyetlenegy fővárosi bulit tervezett idén őszre, melyhez három, ugyancsak helyi death bandát hívtak meg a support szerepére. Tovább»
Még sosem jártam 30.-a előtt a Deák Tér szomszédságában lévő kis klubban, pedig az év elején szerettünk volna belógni az ingyenes Blind Myself koncertre, csak későn értünk a helyszínre és a jelenlévő embertömeg miatt, mi hoppon maradtunk. Gondoltam ezúttal talán kicsit kevesebben ugyan, de bőven lesznek érdeklődök eme igen parádés felhozatallal büszkélkedhető bulira. Tévedtem.
Tovább»
Tegnap este megtörtént a régóta várt Hardcore Happening a Kuplungban! Végre újra láthattam szívem szőrszálainak a csücskén csibészesen csüngő csapatot, a Krupskayát! Még mielőtt belevágnék, szeretnék köszönetet mondani Karsay Máténak, Jakinak (főszervezők) és Halász “Hangember” Mikinek, hogy megszervezték ezt a remek bulit és segítőkészségükkel hozzájárultak ahhoz, hogy a magazin tagjai (Bokiti s rosszmagam) bejussanak, és minden szükséges információt megszerezzenek, amire csak szükség lehet az elkövetkezendőkben! Tovább»
Hideg őszi napon, a kiírt kezdéshez képest két órával később nyitotta meg kapuit a Club Diesel minden magyar folkmetál hívőnek, akinek volt ideje ezen a borús hétfői napon kilátogatni a ligetbe. Az újjászületett klub gyors megmustrálása (halkan jegyzem meg, marha jól néz ki), valamint egy söricilin lehúzása után kezdetét is vette az őrület.
Tovább»
Nagyszabású turnéra indult nemrég a chicagoi Russian Circles, lényegében - talán Németországot leszámítva - Európa minden szegletében megtalálhatóak voltak, vagy lesznek a srácok decemberig bezárólag. Kísérőzenekarként velük tart a szintén amcsi These Arms Are Snakes, persze akár fordítva is fogalmazhatnánk; főzenekar a TAAS és őket szupportálja a RS. Nézőpont kérdése, kinek melyik banda áll közelebb a szívéhez/ízléséhez, a lényeg a lényeg, elég tartalmasnak ígérkező program várt minket a 007 Strahovban tegnap este.
Tovább»
Számomra a bécsi bulik mindig az év legjobban várt eseményei. Legyen szó akár metál, akár könnyedebb stílusú koncertről, az utazás és a külföldi bandázás izgalmával megspékelt napok szerintem semmivel sem überelhetőek. A tavalyi évet pont egy Emilie koncerttel fejeztem be, igaz a parti akkor a mára már “megboldogul” Planet Musicban volt. A helyszín tehát változott, az esemény színvonala viszont cseppet sem, sőt!
Tovább»
Paul Gilbert vasárnap másodszor járt Magyarországon. Úgy hiszem bátran kijelenthetem letaglózott mindenkit, aki a helyszínen tartózkodott, aki pedig nem jött el az nagyon sajnálhatja, ugyanis iszonyat jó buliból maradt ki.
Tovább»
Szinte kizárólag a véletlennek tulajdonítható, hogy ellátogattam erre a koncertre. Miért is? Nos, kiutazás előtt az összes, még nem véleményezett promo CD-m anyagát feldobtam a laptop-ra, hogy majd itt meghallgatom őket és írok róluk. Teljesen random módon kezdek el hallgatni egy-egy albumot, három napja pont az Eminence God Of All Mistakes-je pörgött. Azt se tudtam, kik ők, amikor olvasom a helyi PestiEst-ben, hogy az - ezek szerint - brazil fémgyűrők szombaton épp itt, az Abaton-ban játszanak. Mivel a zene már mp3-ban is erősen odab*szott, nem lehetett nem megnézni őket.
Tovább»
Szokásos hétvégi kérdés, na mi legyen? A magazinunk által is felvázolt alternatívák közül azonban mi most egy másik lehetőséget választottunk, ami ugyan kevésbé kötődik a jelenlegi zenei világunkhoz (inkább ahhoz, amit még nem is olyan régen magunk mögött hagytunk), viszont mindenképen egy vidám estnek ígérkezet, méghozzá jutányos áron. Kis négyesünk gerincét a félmunkatársi státus körül forgolódó Gyapjú, a már ízes tollát villogtató Gróf és az ő egykori kedves osztálytársa Teophilia képezte, aki még a serdülő korban került kapcsolatba ezzel-azzal, de a cöveket végül nem verte le. Részemről azért sikerült késve megérkezni a helyszínre, de a többiek becsületére legyen mondva, ott várt a nem megérdemelt sör, ráadásul úgy ahogy kell, azaz nem melegen. Tovább»
A Gyöngyvér zenekar 2008. szeptember 27-én, az Avalon Clubban tartotta élete első lemezbemutató koncertjét. Az estén számos dologgal készültek a Gyöngytestvérek a lehető legtökéletesebb produkció érdekében: a dunaújvárosi Viadana Kamarakórus 10 fős „metál részlege” és két hölgy, a Holdatyánk mosolya c. dalból ismert Pere Niki, és az azóta Miklósa Erika tanítványaként karriert építő énekesnő, Kiss Melinda, mind-mind hozzátettek az egyébként is remek hangulatú bulihoz. Ezúttal a koncertről nem egy részletes beszámolót olvashattok, hanem a Gyöngyvér énekese, Dózsa Erik osztja meg személyes élményeit a zenemagazin.com olvasóival… JZsolty Tovább»
Lassan itt az idei kaland vége. Szuvenír nélkül persze nem mehetünk haza, ezt még jobb időben megvásárolni. Vagy legalábbis megszerezni valahogy… Megszavazzuk a fesztivál legjobb bandáját is, megrendezésre kerülnek az elmaradhatatlan fülledt csocsómeccsek, de ha már móka játszunk kicsit predátorosat is. A zárónap is tartogatott meglepetéseket. hinekricsi
Tovább»
|
|