Még mindig nem túl könnyű a reggel a fesztiválon, de már van rutinunk, és mindenki úgy oldja meg, ahogy tudja. A harmadik napon az igényesség pillanatnyilag ingatag oltárán is áldozunk egy morzsát, mikor is étteremben ebédelünk, majd lesz szó a felemelő pirácki-metál feelingről, a tökigázott Amon Amarth harcosokról (azaz rólunk) és arról is, hogy Paroubek Skodi Lidem. És mégvalami: vigyázz mennyit iszol… hinekricsi
Tovább»
Folytatódik a móka Vizovicében. A reggeli higéniai szertartás minden igényt kielégítő bemutatása mellett esik szó a szükséges élelmiszerek beszerzésének nehézségeiről, a sajtós igazolvánnyal való visszaélés fertőjéről, és a zenegép minden szépségéről - és annak fonákjáról. Természetesen a koncertek sem maradhatnak ki, hisz többek között azért is mentünk. A második nap összefoglalója. hinekricsi
Tovább»
Kérem. Ez az a fesztivál, melyet idestova negyedik esztendeje látogat rendszeresen stábunk, és nem véletlen, hisz a cseh MOR szinte minden szempontból übereli a legtöbb nyári zenés rendezvény színvonalát. A legapróbb részletekre is kitérő élménybeszámolót, - melyet terjedelmére való tekintettel napi bontásban közlünk - ezúttal Gróf kollégánk követte el. Fogadjátok szeretettel! hinekricsi
Tovább»
A Szegedi Ifjúsági Napok rendezvénye nagy múltra tekint vissza és méltán népszerű fesztivál kicsik és nagyobbak között is. Miért muszáj szeretni? Szerencsés helyszín, időpont és programválasztása miatt. Hiszen nincs még egy olyan buli, amit jobban élveznénk mint azt, ami hivatalosan is a nyár utolsó bulija. Annál pedig, hogy egy hideg söröcskével a parton láblógázva lessük, hogyan úszik lefelé a Tiszán a dinnyehéj, csak egy jobb van, ha mindezt jó zenére tesszük. Esetleg egy koncerten csápolunk a sok közül. A 2008-as SZIN programjaival igyekezett minden létező igényt kielégíteni, sőt talán még azt is, amiről nem is tudtunk, hogy van. Tovább»
Kicsit kurtább, kevesebb nagy név, de azért szeretjük így is. Sok külföldivel, relatíve tiszta budikkal, napsütéssel és didergéssel telt az idei Sziget, szerencsére eső nélkül. Részemről a legjobb koncerteket a Punish Yourselfnek, a Flogging Mollynak és a Wombatsnak köszönhetjük. Kulturális program tekintetében a vietnámi bábszínház és a cyber-légtornász performansz mindent vitt, a legmesszebbről elkerült kaja pedig a körmös pacal volt. Katt beljebb, van sok kép, meg én is mesélek. Tovább»
Kellemes szombat esti kollektív örömködés, aznap Pinceszínházban. Főnök is hívott, meg érkezett is többedmagával, de azért megoldottuk a bemelegítést és végül a virágárus lány sem zavart. Szóval 3 meg a halhatatlan rockhősember és minden adott volt, hogy elmerüljünk az aznapi pesti rock undergroundban. Tovább»
Az utolsó volt az egyik legvártabb, és egyben legelkeserítőbb nap. The Idoru, Isten Háta Mögött, Katatonia és Suhancos, miközben a DeWalt hangosítása rémes volt. Dög meleg, zsörtölődés, majd a nap végén némi örömködés, nomeg a bejegyzés végén Hegyalja összegzés, katt beljebb. Tovább»
A fesztivál harmadik napja zsúfoltra és rohangálósra sikeredett. Két külföldi bandát néztem meg, a Calibant és a Juliette & The Lickset, valamit egy halom magyart, a 30Y-tól kezdve a Neck Sprainen át a Subscribe-ig. Meg lehetett volna oldani kevesebb bandával, de végülis nem bántam meg az egész napos ide-oda keringést, mindegyikre megérte elmenni. Tovább»
A fesztivál második napja volt számomra a legnyugisabb. A halom tribute band és heavy metál csapás mellett csak két zenekar volt, ami érdekelt, a Szepultúra (ki nem találnátok, Sepultura tribute band) és a Bëlga, viszont legalább volt időm Tokajban mászkálni, úgyhogy pár kedvenc helyet el is mesélek nektek. Tovább»
Az első nap kisebb csodának lehettünk tanúi a Hegyalja Fesztiválon. Körülbelül öt perc leforgása alatt megvolt a karszalagom és bejutottam. Ahhoz képest, hogy tavaly nulladik napon két órát senyvedtünk a napon, ez roppant kellemes meglepetésként ért. Sajnos a meglepetések nem értek véget, a következő az volt, hogy a DeWalt színpad rémesen szól, de ennek már kevésbé örültem. Shell Beach, Mangod Blind Myself, Insane, Guilty Parties, nomeg tokaji borok, katt beljebb az első nap beszámolójáért. Tovább»
Már hagyomány, hogy minden nyáron megrendezik az utolsó Alhana tábort, ez volt kb. a harmadik utolsó tábor a festői szépségű Sástón. Várjuk a negyediket! Visszatekintve ez is jól sikerült hétvége volt, bár nekem az első két estém egy csúnya gyomorrontás eléggé elrontotta. Ettől függetlenül próbáltam élvezni a programokat, amit nem volt nehéz, hiszen most is volt mivel eltölteni a az időt. Tovább»
A nap már-már szokásos forgatókönyv szerint alakult. Dumaszínház – Kőhalmi Zoltán prezentálásában. Sajnos korántsem volt olyan minőségű, ahogy vártam. Persze a előző napi Kiss Ádám előadást nem is lehetett volna túlszárnyalni. Ezekután a délutánt átvészeltük valahogy. Itt meg is jegyezném, hogy talán ez volt az első Volt fesztivál, ahol végig jó idő volt. Szerencsések voltak a sátrazók, hogy nem mosta el őket az eső. Ebből kifolyólag talán a látogatottság is megnőtt. Az a megállapítás, hogy a Volt fesztivál a legcsaládiasabb fesztivál szerintem már a múlté. Óriási embertömeg hömbölygött minden nap a sátrak közötti utakon. Kíváncsian várjuk az idei látogatottsági adatokat. Tovább»
|
|