A megszokott Reflektor cikkekkel ellenétben ezúttal nem magának a bandának a történetét szeretnénk nektek bemutatni, hanem a csapatot alkotó zenészeket, úgy ahogy önmagukat prezentálják a neten rajongóiknak. Hölgyeim és Uraim kapaszkodjanak meg jól a karfájukban és fogadják sok szeretettel Németország legőrültebb formációját, a 110%-ban Szuperhősökből álló Edguy gárdáját!

Tovább»

Bizonyára sokatok ismeri hazánk extravagáns koncertjeiről ismert csapatát, a Drugzone-t. A lentiekben szeretnénk nektek röviden bemutatni az együttes eddigi történetét, aminek kezdetéhez 2004-ig kell visszamennünk. Az énekesnő, Linda Daemon és férje Tommy Muratore (gitáros) különböző zenekarokban játszott, de volt egy közös álmuk, hogy egy szép napon ugyanabban a bandában játszanak majd.

Tovább»

Az új évezred egyik jellegzetessége lett a régebben felbomlott zenekarok újjáalakulása. Ki gondolta volna, hogy az Immortal még egyszer színpadra áll vagy, hogy a Carcass újult erővel veti bele magát a 2008-as nyári fesztiválok tömkelegébe. Európa egyik legöregebb death metál bandájának 1999-es feloszlása után bizony nem sokan mertek volna fogadni arra, hogy a holland gépezet újra beindul, de úgy látszik ezek a 2000-es évek már csak ilyenek.

Tovább»

Anglia hívószámát viselő punk rock banda nevét viszonylag kevesen ismerik hazánkban, pedig a csapat egyike annak a két zenekarnak, amik a megboldogult Blink 182-ből (1992-2005) hátramaradtak nekünk rajongóknak. Egészen pontosan Mark Hoppus és Travis Barker még a Blink mellett üzemeltetett projektjéről van szó, ami mára egy egész pofás bandává nőtte ki magát.

A első körben Carol Heller a Get The Girl énekese, majd Shane Gallagher gitáros csatlakozott a csapathoz. Hoppus és Barker teljes energia-bedobással vetette magát a munkába. Elindultak a stúdiómunkálatok és a gépezet egészen 2006-ig olajozottan működött, amikor is Heller - úgy nem döntött, hogy ez a projekt neki még sem jön be annyira és - otthagyta a srácokat. Nem sokkal az énekes hölgy lelécelése után talált rá a bandára a Mercy Killers gitárosa Craig Fairbaugh és ezzel a momentummal el is érkeztünk a jelenkori felállásig.

Tovább»

Egy pornószínésznő nevével fémjelezni egy zenekart vagány húzás. El is képzelem, ahogy néhány, alkoholt és illegális szereket nem megvető fiatal srác a semmit-tevés és pornó nézés közben ráeszmélnek a jövőjük egyetlen lehetséges zálogára: „Alapítsunk zenekart! Legyünk baromi híresek, keressünk egy rakás pénzt, dögöljenek utánunk a nők és boldogan halunk meg!”. A névválasztás pedig nyilván nem került nagy fejtörésbe…

Ez az én fikcióm. Azonban az Amber smith zenekar másmilyen. Vagy nem? A zenekart 2000-ben alapította Ponikló Imre, aki akkoriban a Budapest Fanzine nevű formációban zenélt. Az évek során több tagcserén is átesett a csapat, a mai felállásban 2004 óta vannak együtt. Első albumuk 2001-ben jelent meg Nincs szükség ránk címmel. Ennek az anyagnak a dalai még magyarul íródtak, az elkövetkezendő lemezek azonban már angolul szólalnak meg.

Tovább»

Minden kornak megvannak a maga elvont művészei, akik formabontó ötleteikkel képesek bearanyozni a rádiózenékbe belefáradt hallgatók mindennapjait. Szerencsére a világ zenei palettája igen széles, így temérdek stílus között tudunk választani, ha meg szeretnénk újítani zenei ismereteinket vagy csupán csak egy kis változatosságra vágyunk. Björk-től a Darkthrone-ig, a Blink 182-től Hans Zimmer-ig szabad a választás. Jelen cikk tárgyát ezúttal egy olyan hölgy pályaképe képzi, aki két - egymástól igen távoli műfajt - a klasszikus zenét és az elektronikával operáló industrialt hozza össze egy fedél alá. Emilie Autum saját zenei világát egy új fogalommal, a viktoriánus industriallal illeti, amely megfogalmazás - véleményem szerint - igen helytálló a dalokból áradó hangulatot, valamint a zenei stílusjegyeket és az előadásmódot is figyelembe véve.

Tovább»

Vagyis: csupán emberi hang és egy mikrofon. Mégis elképesztően összetett és sokszínű az a produkció, amit a Bauchklang, ez a hat osztrák fiatalember létrehozott. Új dimenzióba emelték a beat box műfaját: határokat rombolnak le és új hidakat építenek a reggae, a drum&bass, a hip-hop, a világzene és az elektronika stílusirányzatai közt. Színpadi show-juk egyszerűségében magával ragadó és lebilincselő. S mindezt hogyan érik el? Csupán az emberi hangot használva, a legszebb hangszert mindközül. Nem szeretnék drámai lenni, de ebben tényleg van valami…Az alsó-ausztriai együttes 1996-ban alakult. Mozgatórugójuk a kíváncsiság volt: a kíváncsiság, hogy mire képesek. S hogy mi visz rá valakit arra, hogy egy új zenei műfajt teremtsen? A kérdést itt valószínűleg újra kell fogalmazni. Mi van a Bauchklang-ben, ami képes ledönteni minden világzenei-, underground- és populáris műfaji határt, és mégis egyedül áll a modern zene e meghatározhatatlan szintjén? A hat vokalista számára a kérdésben ott van a válasz is. A válasz egyszerű: kezdeni valamit az összetevőkkel. A ritmussal, az emberi hanggal és a mikrofonnal. A Bauchklang új hangzást teremtett, s felismerte, hogy készíthet beat-zenét minden elektronikus segítség nélkül, de mégis ugyanazzal az átütő erővel és intenzitással. Sőt, talán még jobban is. Tovább»

Egyszer volt, hol nem volt, ott, ahol a kurta farkú malac is sálat köt, a távoli Finnország egy igencsak északi városkájában néhány zeneszerető srác. Gyakran összejártak, beszélgettek, zenélgettek. Meg sörözgettek is. Úgy gondolták, ez egész jól működik nekik együtt, alapítottak hát egy hobbizenekart, ahogy sok fiatal társuk is. Nem rockzenét akartak játszani, „hisz azzal tele a padlás” - gondolták, csak szórakoztatni szerették volna magukat a nagy hideg idején. A kísérleti zenét játszó Tricky Beans társulat pedig, 2007 őszére minden előzetes várakozást lepipálva, kinőtte magát. Méghozzá olyannyira, hogy mostanra a finn szimfónikus metál szcéna abszolút értelemben vett uralkodója. Íme a történetük. Tovább»

Van itt Magyarországon egy olyan trend, hogy ha valaki valamilyen módon hírnevet szerez magának a hazai zenei szcénában, azt minőségtől függetlenül egyből pumpálnánk ki külföldre. Ez eddig nem nagyon sikerült, pedig sok nagy reménységünk volt már. Úgy tűnik a nemzeti himnusz ismerete kötelező feltétel lett, s bármilyen hihetetlen, volt már rá példa, hogy valaki ezen a rostán hullott el… Nem a The Moog volt az. Nem. Ők fejre állították ezt az egészet, s előbb hírnevet szereztek maguknak az USA-ban, most pedig megpróbálják meghódítani a hazai piacot.Az együttes 2004-ben alakult, s alapjaiban egy gimnáziumi formáció képezi. Első komolyabb koncertjüket a No Future fesztivál keretében adták, s ezzel sikerült némi média-jelenlétet szerezniük. Az amerikai sikerek előtt természetesen sokat játszottak kisebb-nagyobb budapesti klubokban, olykor külföldi zenekarokkal kézen fogva. Ezeknek a kapcsolatoknak köszönhetően 2004 és 2005 során többször is koncerteztek Magyarország határain kívül, így Krakkóban, Bécsben és Pozsonyban is. Tovább»

A Bloc Party tagjai az elmúlt 30 év pop-kultúráján nőttek fel, s úgy tartják, hogy zenéjükbe beleépült minden, ami az 1976-os évektől napjainkig hatással volt rájuk. Éppen emiatt az összetettség miatt sikerülhetett az, hogy ez a négy teljesen hétköznapi srác ilyen egyedi stílust tudott kialakítani magának. Az együttest az énekes-gitáros Kele Okereke és a gitáros Russell Lissack alapította a kelet-londoni Essex-ben, majd hozzájuk csatlakozott a basszista Gordon Moekes és a dobos Matt Tong. A banda önmagát az alternatív és az indie-rock műfajokba sorolja. Tovább»

Egyszer egy női magazinban a következő mondatot olvastam: „Chris Cornell, mindkét nem nagy kedvence”. Hm… azt tudtam, hogy a nők rajonganak érte. Helyesbítenék: csak azt tudtam, hogy a húgom és én megveszünk érte; érte, a hangjáért, a zenéjéért, mindenért, ami Chris Cornell. Ezen kívül még azt is tudom, hogy a húgom és én is nők vagyunk. S hogy a férfiak mit szeretnek benne? Talán ugyanazt, amit mi, talán mást… talán ezt most nem kezdem el részletezni. Részletezzük inkább Chris Cornell karrierjét! Tovább»

Az 1997-ben alakult alapult angol zenekar egészen új hangzásvilágával, energetikus élő koncertjeikkel mára már az egész világon hatalmas rajongótáborral rendelkezik. Elcsépelt közhely, de a tagok a világszerte 7 millió eladott lemez ellenére is megmaradtak egyszerű, allűröktől mentes, visszafogott srácoknak. S hogy mi az, ami miatt ilyen eredetiek, és újszerűek? Már eleve a zenéjüket is nehéz besorolni: stílusuk az alternatív-rock, az indie-rock, a klasszikus- és elektronikus zene, a heavy-metal és a progresszív-rock egészen különleges elegye. Sok klasszikus zongora betét, erős dob-basszus összhang, helyenként brutális gitár illetve erős, kreatív énektémák és szövegek - összeesküvés elméletekről, kormányokról, politikáról, tudományos kutatásokról - jellemzik zenéjüket. Tovább»