 Kicsivel másfél óránál tovább nyújtott horror/dráma/vígjáték kategóriákat érintő filmet tisztelhettek a “Deadgirl” személyében, ami alapjait tekintve horror szeretne lenni. Az alapötlet véleményem szerint marha jó - ha úgy jobban tetszik ötletesnek is nevezhetjük -, ám a Marcel Sarmiento, Gadi Harel, Trent Haaga triász kicsit mellényúlt, amikor megfilmesítette ezt a történetet. Egy dolog azonban vitathatatlan: a nyomasztó, néhol pedig homlokegyenest nyugodt légkört ügyesen eltalálták.
Tovább»
 Zombiecore. Igen jól látod, Zombiecore. Nyugi, én sem a legelőnyösebb ábrázatommal bambultam a képernyőre, miközben ennek a - szokatlannak egyáltalán nem nevezhető - tagnek próbáltam a veséjébe látni. A német bandával való ismerkedést - tomboló érdeklődésem kielégítése céljából - a csapat 2006-os Willkommen im Beerdigungscafé című lemezével kezdtem és két hallgatás után már rá is kattantam a Callejon feelingre. Azóta úgy rá vagyok cuppanva a germánok dallamaira, mint a szomszéd zsebcirkáló (ismertebb nevén Dugó a tacskó) gazdái bokájára.
Tovább»
 Max két, három perces számok, hörgős üvöltős vokál, pörgős témák, összefoglalva: semmi nehezen emészthető hozzávaló. Az előbb felsoroltakon kívül már csak a vaskos hangzást várom el egy friss Pig Destroyer lemeztől és máris istencsászárként dőlök hátra a fotelben. A gondok abban másodpercben halványodni látszanak, amint a zúzás beindul… Nos, amikor a tavaly megjelent Natashát betoltam a lejátszóba finoman szólva is mást kaptam, mint amire számítottam…
Tovább»
 Ebben a pillanatban is azon agyalok vajon rövid időn belül alapműveltség lesz-e - metálos berkeken belül - In This Momentet hallgatni vagy pedig rányal a „trú” metalhead közvélemény erre a bandára is egy „ócska” feliratú matricát. A különböző fórumokat olvasva arra jutottam, hogy bizony elég közel került a csapat a fel matricázáshoz, amit eddig csak azért nem kapott meg, mert Maria Brink énekesnő túl dögösen virít frontemberként. Kár, pedig érdemes meghallgatni őket!
Tovább»
 17 év után idén januárban lehúzta a rolót a Lord Belial legénysége. A döntésük mögött a dobos - Micke - betegsége áll, a banda nem akarata nélküle folytatni. Egyelőre tehát kőkemény stagnálás folyik, úgy is fogalmazhatnánk, hogy a R.I.P. feliratot csak filccel írták még rá a csapat sírkövére.
Tovább»
 A modern metál fanatikusok valószínűleg még álmukból felébresztve is tudnának kapásból mondani - legalább - egy Heaven Shall Burn lemezt. Az 1998-óta folyamatosan bővülő HSB diszkográfia a tavalyi év folyamán egy újabb brutális gyöngy szemmel gyarapodott az Iconoclast személyében.
Tovább»
 A Walls Of Jericho még a kilencvenes évek végén bukkant fel az amerikai metalcore porondon. Három évnyi közös munka után váratlanul feloszlott a csapat, igaz ez a különlét csupán két évig tartott. 2003-óta a zenekar megállíthatatlanul nyomul előre, sikerüket pedig mi sem bizonyítja ékesebben, mint legutóbbi lemezük, a tavaly megjelent The American Dream.
Tovább»
 A LP nevét talán senkinek sem különösebben bemutatni. Aki mégsem ismerné ezeket a srácokat és azt a modern rock/metál muzsikát, amit 2000 óta (Hybrid Theory) képviselnek, az talán kezdje az ismerkedést a zárójelben említett albumnál vagy ide kattintva a myspacen. A szóban forgó DVD + CD kombó a csapat tavalyi európai körútjának utolsó állmosásán lett rögzítve, Angliában.
Tovább»
 Publikálásra került az Ektomorf zenekarnak forgatott legújabb videoklip, mely 2008. decemberében került felvételre. A videoklip Budapesten készült, rendezője Tokay Péter (Supernem, Kowalsky meg a Vega, Machine Mouse, Tomi, Zanzibar, Tóth Gabi, Bíró Gergő, Groovehouse, Desperado…), operatőre pedig Mayer Zoltán volt.
Tovább»
 Mint azt már két korábbi cikkünkben említettük (itt és itt) március 21-én a már megszokottaktól kicsit eltérve egy maratoni program lezavarásának színpadává fognak válni a Dürer Kert egybenyitott vájatai. Az alkalmat kis túlzással nevezhetnénk akár a black metálosok estjének is, de pontosabb lesz, ha csak annyit szögezünk le, hogy inkább a fekete stílus eltérő, de talán nem kevésbé depresszív irányokból való megközelítéséről lesz szó, amit a címzetes fellépő lista elég pontosan jelez. Tovább»
 Saurom avagy leánykori nevén Saurom Lamderth 1996-ban az andalúziai Cádiz tartományának San Fernando nevű városában alakult, azóta több tagcserét is megéltek, első lemezüket több demo után, 2001-ben adták ki El Guardián de las Melodías Perdidas címmel. Eddigi legnagyobb sikerüket a 2006-ban kiadott Juglar Metal című albumukkal érték el. A stílust amiben játszanak szintén így hívják, magyarul talán “trubadúr metál”-nak lehetne fordítani, ami egyfajta keveréke a power, folk, kelta metal stílusoknak. Legutóbbi albumuk 2008-ban jelent meg Once Romances desde Al-Andalus címmel.
Tovább»
 Egy újabb tehetséges magyar banda a láthatáron, igaz az elkövetés módja most még csak egy demo, de amennyiben a megfelelő energiák, figyelem, források megtalálják a maguk célzott irányát, akkor ezzel a ténnyel akár hosszabb távon is számolhatunk. A veszprémi formáció (Jakabfi Balázs - ének, Szalai Gábor - gitár, Dalmadi István - basszus, Kiss Gergő - dob) rövid története 2008 tavaszán vette kezdetét, majd jött pár gyors koncert és még az őszi etapban a mustra tárgyát képező 5 számos demo anyag kiöntése. Az előtörténet része még a korábbi elszublimált formációk, a téli basszer csere, illetve a pápai tehetségkutató legjobb hangszerelés díja mellett Mátyás Attila külön gratulációja. Tovább»
|
|
