Elérkezett hát a Volt fesztivál utolsó napja. Kora este értünk ki a fesztiválra és már a bejáratnál óriási tömeg volt. Elsőként a Poncichter negyedbe vezetett az utunk. Itt este 8-kor a Maszkura és a tücsökraj következett, rengetegen voltak rá kíváncsiak. De ez majd minden helyszínre elmondható volt, ha látogatói rekordot nem is döntött a nap, egyértelműen kijelenthető, hogy rengetegen voltak a szombati napon is. A tücsökrajt én korábban nem ismertem, de egész kellemes meglepetés volt hallgatni a kicsit folklór zenére hajazó koncertjüket. Tovább»
A fesztivál 3. napján már mindenkin érezhető volt a fáradtság, azonban érkeztek friss emberek is, mivel eljött a hétvége! Rengeteg napijeggyel rendelkező fiatalt láttam ezen a napon, őket talán leginkább a Prodigy és Ákos koncertje vonzotta ki az eseményre. Az időjárás továbbra is kiváló, mondhatni tikkasztó meleg volt, ezért is próbáltuk elkerülni a délutáni hőséget. A napsütés legnagyobb hatását a talajra fejtette ki: hatalmas por van az egész fesztiválon. Ez azért is szokatlan, mert a korábbi években mindig esett az eső ezekben a napokban. A por leginkább az esti koncertfotózások során zavaró, mert olyan képek készülnek vakuval, mintha esne a hó. Tovább»
Elindult ismét a nagy forgatag. Ezúttal már kedden kezdetét vette a fesztivál. A kapunyitást este 6-kor ejtették meg a szervezők, de már délután 4-kor rengeteg ember állt a bejárat előtt és környékén a bejutásra várva. A nagy melegben mindenki igyekezett egy kis árnyékot keresni, kicsit hasonlíthatott ez a látvány a régi hippi fesztiválokéhoz.
Tovább»
Az immáron VIII. alkalommal megrendezett Ossian találkozó és lemezbemutató koncertek közül már én is a hatodikon vettem idén részt. Mondhatni tehát, hogy már megszokottá vált számomra az őszi Ossian buli. Talán épp ezért nem az a régi nagy izgatottság, inkább csak a kíváncsiság és egy kellemes kikapcsolódást nyújtó estére vártam. Hogy épp ezért lepett-e meg, amit láttam, vagy tényleg annyira nagyszerű buli volt, mint amilyennek éreztem, döntse el ki-ki magában. Tovább»
Nincs nagyobb kihívás egy jazz zenész számára, mint amikor a stúdióban vagy a közönség előtt kell improvizálnia, de a Spyro Gyra zenekarvezetője és szaxofonosa, Jay Beckenstein tökéletesen érti, mi az a szenvedély, ami vonzóvá teszi valaki számára azt, hogy az életét folyamatos jelenléttel, és az emberi kapcsolatoknak szentelve élje meg.
Tovább»
Elérkeztünk a végéhez, az utolsó estéhez. Döcögősen indult, az eső feláztatott mindent, mi is a buszon ragadtunk plusz két megállóra, míg végül sikerült eljutni a fesztiválra. Mit ne mondjak, ez valahogy nem hiányozhatott senkinek az utolsó napra. A hangulaton nem is látszott meg, a hideg ellen jó védekezés volt a rövidital. Tovább»
A hőségrekordok napjával folytatódott az idei Campus fesztivál Debrecenben. Sajnos a nagy melegre való tekintettel nem mertünk túl korán kimerészkedni a fesztiválra, az erdőn viszont kellemes meglepetésként ért, hogy elviselhető a hőség. Jó pont a szervezőknek, hogy pár helyen a homokos helyeket fellocsolták nap közben, így nem kellett bokáig süllyedni a porban. Tovább»
Az egykori Vekeri fesztivál és a 2007-es EFOTT rendezőinek újításaként elkezdődött a Campus fesztivál, mely a Vekeri-tó partjáról beköltözött a debreceni Nagyerdőre. Azt kell mondjam, jót tett a helyszínváltás a fesztiválnak, mert az utóbbi években nem igazán volt sikeres, azonban most, az első napon, az általam vártnál jóval többen voltak. Első benyomásként kitűnt, hogy nem egy rock/metál fesztivál feelingje az egész azzal a sok színnel, ami jellemzi a helyszínt. Tovább»
Hát ez is megVOLT. Az utolsó napjához érkezett a soproni Volt fesztivál. Természetesen ezen a napon is rengetegen látogattak ki a Lővér kempingbe, este még a „Megtelt!” táblát is ki kellett tenniük a szervezőknek. Azt hiszem elég sikeres volt ez a 4 nap. Összességében 79 000 ember látogatott ki a rendezvényre, azt hiszem, ez rekord a javából és látható, hogy az embereket nem tántorították el az eléggé megemelkedett jegyárak sem attól, hogy kilátogassanak a fesztiválra legalább 1 napra. Tovább»
A pénteki nap is vidáman kezdődött. A brit Freestylers kellemesen andalító muzsikájával, ami aztán átcsapott ugrálós „Ereszd-El-A-Hajam” típusú borulásba. Amúgy a fáradtság így a 3. napon már elég nagy méreteket öltött, legalábbis én sok elgyötört arcot láttam már a nagyszínpad környékén csak úgy „nyüzsögni”. A Freestylers amúgy hatalmas feelgood hangulatot csinált nekünk így a lenyugvó nap mellett és a csodálatos hangú énekeshölgy pedig elkápráztatott minket a bemutatójával. Tovább»
Azt szeretem azokban a bandákban, ahol Medve Balázs (továbbiakban:Maci) nyomja a sódert, hogy mindig képesek valami újjal előállni, amitől az állam rendszeresen a padlón koppan. A szóban forgó neverLand formációról lassan már másfél éve alig lehetett hallani valamit, egészen mostanáig! Előzetesben csak ennyit fűznék hozzá: Soha ennél rosszabb - (visszatérő) - bulit!
Tovább»
Gótikus farsang. Véleményem szerint elég idióta név egy olyan rendezvénynek, ahol két - a gótikus zenétől stílusilag eléggé távolálló - banda számít az est húzóneveinek. Mindegy is, ne akadjunk fel minden apró csepű részleten, hisz sokkal fontosabb, hogy az utóbbi évek egyik legszínvonalasabb hazai metál rendezvénye volt ez a buli, amire sikerült eljutnom. Pontos kezdések, kulturált közönség, 99%-ban faszás hangzás és ami a legfontosabb, két olyan koncert, amit kérdés nélkül a retinámba égetnék.
Tovább»
|
|